Kinéztük

Most, hogy öten lettünk és sajnos a lakásméretünk nem gyarapodott, elkezdtünk telkek után nézelődni. Hogy miért nem nagyobb lakás? Sok oka van ennek, néhány fontosabb:

- életem első 20 évét falun éltem le, annak minden előnyével és hátrányával. A hátrányt úgy próbálom kiküszöbölni, hogy városhoz közeli, de különálló telket szeretnék különálló házzal. Nem vágyom sorházra, falatnyi kertre. Ha kert, rendes méretű legyen, ha már találtam egy olyan férjet, aki füvet nyírni és havat lapátolni is szeret. Ezt a tulajdonságát vétek lenne kihasználatlanul hagyni. ;)

- nem szeretek játszótérre járni. Sajnálom az ott eltöltött időmet. Nem a gyerekét, a sajátomét. Nem szeretek cseverészni, olvasni pedig nem lehet úgy, hogy minden pillanatban azt nézed, megvan-e még a csemete. Ha lenne egy udvar, kiengedhetném, hadd játsszon, csak "szemmel kell tartani"
- minden rovar/bogár ellenére imádok a teraszon reggelizni/ebédelni/vacsorázni. vagy csak simán kiülni könyvvel, laptoppal, kávéval, boroskólával, társasággal vagy egyedül, szóval: szabad levegő.

Sokfelé nézelődtünk, végül ami nagyon tetszik, az egy újonnan nyitott utca. Hosszú kerteket/telkeket (kb. 60-80 m hosszúakat) osztottak meg és vágtak közöttük új utcát. A tulajdonosok pedig eladják a kertjük utca felé eső részét. Átlagban 600-1100 nm2-es telkek vannak az utcában, némelyik beültetve gyümölcsfákkal, némelyik pucér.

Amelyikre már ki van téve az eladó tábla, azokat a telefonszámokat felírtuk, felhívjuk majd.