Előszoba fala

Ez az előszoba fal, aminek a sztorija legalább olyan jó, mint amilyen jó lett a fal. Mert szerintem nagyon jó lett! :)

A puzzle kezdődött ott, hogy kb. 8 éve él az elképzelés a fejemben és gyűjtöm az inspirációs képeket a netről. A fal könnyebbik része volt a lambéria és a fonott kosarak megvásárlása. Főleg úgy, hogy utóbbiakat a húgomtól kaptam ajándékba 3 éve, egész évi ünnepnapjaimra, beleértve a karácsonyt is.

Adott volt tehát egy régi előszoba fal, a másik lakásból hozott fali panelekkel (amiket szintén N. csinált) és padokkal.

A terv biztos része volt, hogy fentről lelógó fogantyúkat szerettem volna a táskáknak. Ehhez azonban 8 évvel ezelőtt nem lehetett ilyen akasztót kapni, egész sok helyen és városban megnéztem. :( Amikor 2017-ben Finnországban voltunk iskola-látogatáson, bementünk egy lakberendezési boltba szétnézni és szembe jött velünk a vágyott akasztó. Mennyi ennek az esélye? ;) Tároltam tehát 6 évig az akasztókat.

Tavaly kifestettem az egész nappali/előszoba/folyosók/konyha/ebédlő területet. Itt volt az ideje, hogy az előszobát is megcsináljuk végre rendesen. Vettünk lambériát, amit lefestettem és N. felrakta apránként/esténként.

A polc Ikeás, természetesen 2 darabból, mert nem volt ilyen szélességű. Felkerültek a kosarak, így lett hely a szemközti beépített szekrényben.

A következő lépés a pad elkészítése volt, mert már nagyon untam a sok-sok cipőt. 5 embernek ha már csak 2 pár cipő kinn marad, plusz a papucsok, már akkor káosz van az előszobában. Több variáció volt, az ytong téglás megoldástól kezdve a táblásított fenyőig minden. Ez utóbbi sokáig tartotta magát, de gazdaságosan nem jött volna ki a forgalomban levő táblákból, ugyanis 34 cm mélységű, és 3,8 cm vastag kellett volna. Maradt a jó öreg vas. Lemértem a méreteket és Apa meghegesztette a pad vázát.(Itt még festés előtt.)

Így tehát néztük egy darabig ezt az állapotot. Közben elkészítettem a fali táblát. Ehhez volt inspirációm a netről. Táblafesték még maradt a konyhai táblákból, rétegelt lemez mindig van itthon, levágtuk a szükséges méreteket. Papírból kivágtam miket szerettem volna rá, aztán sakkoztam, ide-oda téve, hogy lesz a legjobb. Réz színű akasztókat vettem, amiket belecsavaroztam a táblába a kulcsoknak. Az üdvözlés (Tervetuloa) szintén finn, azt V. hozta, amikor cserediákként volt kinn Finnországban. Ráragasztottuk. A zsebkendőtartó adott volt, mellé N. készített egy dobozt. Mindkettőt lefestettem a szokásos szürke festékkel, amit még az ajtókhoz kevertettünk.

A dátumokhoz a lapokat megszerkesztettem képszerkesztővel, kinyomtattam és a scrapbookból maradt festékkel körbe "öregítettem". Mindegyiknek a hátoldalán is van szöveg/szám, tehát nem sok papír kellett. A cipőkanalat mostanában csavaroztuk fel, mert az először lemaradt.

Még mindig nem volt a padra fedlap 4 hónapig. Mígnem elmentünk egy fizika versenyre két diákkal az ország másik részébe. Amíg ők a 4 órás versenyfeladatokat oldották, én elmentem a helyi Obiba, ahol megtaláltam a szükséges mélységű munkalap-darabot. 90 cm szélességű volt, és mindkét oldala lekerekített. Színben is teljesen megfelelő volt. Nem tudtam azonban, hogy milyen hosszú kell belőle, mert nem voltam felkészülve arra, hogy ott találok. Sajnos az egyik éle le is volt pattanva és már nem voltam biztos benne, hogy így is elég hosszú lesz, ezért egy másikat választottam. Már csak az volt a kérdés, hogy a munkalapot hozom el az autóval vagy a diákokat, mivel mindenki nem fért volna be. Végül családi szervezéssel megoldottam, hogy minden(ki) hazakerült időben.

Az utolsó nagy falat a komód volt. Tapéta takaróléc 2,4m-es szálakban kapható, azt felvágtam adott méretekre. Egy éve ott figyelt 4 db Ikeás szekrényláb, az N. összehozta a komóddal. (Nem volt egyszerű, mert át is kellett szabni ehhez a szekrény alját)

Végül jött a festés és kiderült, hogy 0,5 cm miatt nem megy be a helyére. :D Két napig nézegettük, hogy lehetne megoldani, végül N. megfaragta a lábazati szegőt a bejáratnál. Így egy év után a helyére került minden, a puzzle kész. (Jó, egy vezeték még lóg a lambériából, de maradjon valami jövőre is!)