szerda, november 26, 2008

Sitt elszállítva

A héten telefonált a hátsó szomszéd, hogy "a sóder és a kő el lesz szállítva, most már megnyugodhatnak".
Szerencsére a telefonkapcsolat már működik köztünk.

csütörtök, november 20, 2008

Összefoglalás

A bank-túrának tehát számunkra a lényege a következő volt:

- mintha a banki alkalmazottak sem értenének a szakmájukhoz, ami azért az én zsebemre megy, mert ha nem jó a terv a szoc.polhoz és módosítani kell, hát majd az építettő fizeti a tervmódosítás költségeit. Nekik olcsóbb és nem is érdekük, mint rendesen utána nézni
- mindenképpen rögtön el kell adni a lakásunkat
- hitelképesek vagyunk
- a költségvetést mi állítjuk ugyan össze, de nagyon nem szállhatunk el, mert azért nekik is vannak sarokszámaik, hogy egy ekkora ház mennyibe kerülhet reálisan.
- a hátsó -nem fedett- teraszt nem fogjuk rögtön megépíteni (hanem mondjuk 1 héttel később :P)
- egyszerűen sehol sem tudják, hogy a település most megyei jogú város-e vagy vidék...
- a szobaszámokkal is vannak gondok, már ami a nappali-étkező-konyhát illeti, mert a bankos a nappalit 1 szobának számolta
- a költségvetés része sem lett sokkal tisztább, mert ugyan azt mondták, hogy beleférünk a költségvetésbe, de a K&H kivételével nem számolták a pincét a négyetméterekbe. A K&H-s is csak nagyon lazán, "biztosan kiadja a garázs és a pince költsége a lakótér építési költségét." Hát nem. Ettől azért biztosabbra szeretnénk menni, nehogy utólag 1-2 millión múljon a szoc.pol.

Setti küldött az Önkormányzati Minisztériumnak egy érdeklődő levelet, hogy hová tartozunk és a szobaszámokkal mi a helyzet. Kaptunk is nem hivatalos, csak tájékoztató -állásfoglalásul sehol fel nem használható- levet, miszerint
- ha közigazgatásilag a megyeszékhelyhez van sorolva, akkor megyei jogú városnak kell tekinteni. (Oda tartozik, tehát az 5 szobára max. 29 millióval számolhatunk)
- a nappali-ebédlő ha külön van a konyhától és 30 nm-t meghaladja, akkor 2 szobának számít. Ha a konyha is egy légtérben van velük, akkor 60 nm-től két szoba. (Mivel a miénk összesen, konyhástul 50 nm, ezért ha teszek a konyhára ajtót akkor a nappali 2 szoba, ha nem teszek, akkor 1 szoba. Jó, ugye? Majd sakkozgatunk ezzel is.)

Még mindig ott tartunk, hogy az építészi költségvetést is le kell szorítani. Szóval : hátsó terasz később, hátsó tároló elfelejtve, még gondolkodunk pár négyzetméteren. A múltkor már sikerült egész emberi költséget kihozni. De hová is tettem azt a papírt? :O

péntek, november 14, 2008

Bank - érdeklődés - 2. rész

Rövid séta után megérkeztünk az Unicreditbe. Kisebb fiók, nincs sorszám, egyből odajöttek, hogy mit szeretnénk és le is ültünk beszélgetni. Sajnos ezzel vége is a pozitívumoknak.

Röviden vázoltuk a helyzetet és az ügyintéző kérdezett:
- Milyen fajta hitelt szeretnének igényelni?
Egy kicsit vártunk, hátha felsorolja a lehetőségeket. De nem tette. Így segítettünk neki.

Az egésznek a menete olyan volt mintha egy másik betérő ügyféllel ültünk volna le beszélgetni és a banki tájékoztatókat lapozgatni. Így amikor először elment megkérdezni egy tapasztaltabb kolleginát, megbeszéltük, hogy ezt a beszélgetést rövidre fogjuk. Az ügyintéző mentségére szólt a kitűzője: junior tanácsadó (vagy ügyintéző?).


csütörtök, november 13, 2008

Bank - érdeklődés - 1. rész

Már régóta terveztük, hogy érdeklődünk néhány banknál az építési hitelekkel és szocpollal kapcsolatban. Így anyósommal csütörtökön délelőtt bementünk a belvárosba.

Vittük az 1.1-es tervet. Előre megbeszéltük, hogy tájékozatlannak adjuk ki magunkat -nem fedjük fel anyósom hitelintézetes tapasztalatát- és 27 milliós költségvetést mondunk a tervhez.


kedd, november 04, 2008

Kerítés meeting

Ma reggel meglátogattuk a hátsó szomszédunkat.

Igaz előtte még tegnap felhívtam a vejét, de azt mondta, a néninek nincs telefonja, nyugodtan látogassuk meg, ha beszélni akarunk vele. Ha már eddig eljutottunk, megemlítettem a kerítést, de Józsi azt mondta, hogy ő nem volt benne a szervezésben, de látta, hogy nagyon szép lett. Ezzel kapcsolatban megemlítettem néhány súlyosbító körülményt (előző blogbejegyzés), de barátságos hangnemben rövidre is zártuk a témát.

Így ma reggel, Nándival együtt, megérkeztünk a meetingre és a kapuban elbeszélgettünk a nénivel. Megkérdeztük, hogy miért nem szólt a kerítés megépítése előtt. Kiderült, hogy a másik veje éppen ott betonozott és úgy döntöttek, hogy akkor azt is megépítik egy füst alatt. Nagyon ködösen említette, hogy szóba került a telefonálás, de az elhangzottakban -hogy végül miért nem telefonáltak- semmilyen logikus dolgot nem sikerült felfedezni.

Aztán végül csak előállt a farbával:
- Fizessék ki a fele költséget!
- Számla van?
- Az nincs, mert a vejem nem vállalkozó. De így olcsóbb is, fizessék ki.
- Rendben, de majd visszatérünk erre, ha a telkünkről eltűnik a sóder, a törmelék és a kerítésünket is megjavítják.
Na, erre nem szólt semmit.

Ismét megkértük még néhányszor, hogy telefonáljon, ha valami fontos dolog van, vagy mielőtt bemennének a telkünkre. Végül elbúcsúztunk, adtunk egy névjegykártyát.

Most várjuk a telefonját, hogy mikor viszik el a telkünkről a sittet...

vasárnap, november 02, 2008

Kerítés

Valamikor régen, amikor megvettük a telket, arról volt szó, hogy a kertszomszéddal közösen építünk a mezsgyehatárra kerítést, aminek persze a felét anyagilag is álljuk. (Természetesen számlákkal a felét.) Ma délután, amikor mentünk ki Anyósomhoz, a telek felé fordultunk, hogy lássuk: idén kell-e még füvet vágnunk. A dolog pozitív oldala az volt, hogy megállapítottuk, hogy Kertekalja 32. lesz majd a címünk. A negatív tapasztalatok viszont a következők voltak:
1. A farszomszéd megépítette a kerítést anélkül, hogy nekünk szólt volna, hogy ő szeretné megépíteni és az esetleges későbbi félreértések elkerülése miatt jönnénk és néznénk, (esetleg segítenénk fizikailag is építeni) hogy valóban a karók helyére építi. Most csak remélhetjük, hogy tényleg oda építette.

2. Az építkezés végeztével a maradék sódert a mi telkünkön hagyta kiöntve, mert onnan jöttek be megépíteni a kerítést. :O (Mint ahogyan a megállapodásbeli sittet sem hajlandó elszállíttatni már több, mint fél éve.)

Az egészben a legbosszantóbb dolog, hogy egy telefont sem volt hajlandó megereszteni felénk, hogy mit terveznek.Neki nincs telefonja, oké. A gyerekeinek van és nekünk is van vezetékes telefonunk is. Aki akar, az megtalálja a módját, hogy felhívja a másikat.

Ugye, ezek után nem gondolja, hogy számlák bemutatása nélkül kifizetjük bemondásra a kerítés felét? :O