Készíts gardróbajtót! Ha benne vagy a flow-ban, akkor ne csak egy szekrényre való három darabot, hanem 23-at! Ha már előpakoltad a szerszámokat, mindenképpen kifizetődőbb lesz, de az eszközök beszerzése lehet, hogy nem lesz egyszerű.
Nézzük mi történt, amióta 13 éve elkészült a hét gardróbmélyedés és 8 éve benne vannak a polcok/kosarak/akasztók...
Nézegettük három évig a bepakolt, ám káoszos cuccokat, amiknek legalább már volt helye. Végül meguntam és egy nyugalmasabb hétvégén megterveztem mennyi és mekkora méretű fehér laminált táblát vágatok ajtó gyanánt. Természetesen már akkor tudtam, hogy nem laminált formában akarom majd használni, de a pénztárca -és a konyha után az asztalos- mesterekben való bizalmatlanság- miatt egyelőre ez maradt a terv. Megrendeltem mindegyikhez a 120 kg-ot megtartó Herkules görgőket, végzáróval és alsó terelővel, mert az eredeti tervvel ellentétben mégis egyben fogjuk mozgatni a 270 cm magas ajtókat. A laminált ajtólapokat három oldalról élvédőztettem és milyen jól tettem, mert a görgőkre szerelve kiderült, hogy majd' mindegyik tetejéből kell vágni 1-2 cm-t. (Ott nem volt élvédőzve, tehát nem volt kérdés, hogy honnan vágunk.) A 23 ajtó haza cipelése is megért volna egy misét...
További 4 évig néztük az ajtókat, amik lifegtek a görgőkön, de megnyugtató volt a tudat, hogy a káosz -bár nem szűnt meg- legalább nem látható. Régóta megvolt a terv, hogyan lesznek ebből modern farmhouse stílusú ajtók, csak a kellékek beszerzésével volt egy kis gond. A bemart fogantyúkat már régebben megrendeltem az AliExpressről, sokáig keresve a megfelelő méretet és színt, tehát azok már kb. 5 éve megvoltak. A díszléceknek viszont, amik rákerülnek 6 cm szélesnek és 0,5 cm vastagnak kellett lennie, hogy egyrészt elférjenek az ajtók egymás mögött súrlódásmentesen, másrészt olyan hatásuk legyen, mint a konyhaszekrényünk frontjainak. Természetesen égen-földön nem gyártottak ilyen méretű léceket, ha mégis, azok hosszúsága 1 m volt. Az én gardróbajtóim pedig 267-268 cm magasak. Vártam tehát, miközben mindig, amikor eszembe jutott a projekt, szétnéztem a neten... Végül idén télen találtam online egy olyan céget, ami ilyen méretű léceket gyártott és érdeklődésemre megerősítették, hogy 2 m hosszú szálakban van az ország másik végén. Rendeltem is azonnal a szükséges mennyiségben, amit ismét ki kellett számolni, mert már elfelejtettem az ajtók pontos méretét. (Ugye, hogy kell a mindennapi életben a matematika?) Szerencsére közben a tervezett takaróléceket is gyártani kezdték a kívánt méretben, úgyhogy azokat is beszereztük személyesen az Anro-tól.
Kezdődhetett az átalakítás. Lemértem a szükséges méreteket és levágtam kis kézi fűrésszel:
A megfelelő oldalukon smirglivel kézzel lecsiszoltam, mivel ezek téglatest formában érkeztek, nekem pedig a belső éleknél lekerekítettnek kellett volna. Van gépi csiszolóm is, de ez már az ötödik ajtónál jutott eszünkbe...
A fiúk leszedték a szekrényajtókat és kiterítették a teraszon. Szilikonnal ráragasztottuk a megfelelő részeket, majd jó nehéz (matek és fizika) könyvekkel, lexikonokkal lesúlyoztuk.
(Rögtön az első keresztlécet rossz helyre ragasztottuk, de ez már csak a harmadik ajtónál derült ki, ahogy ott feküdtek egymás mellett, hogy valami nem stimmel. Ezt a lécet visszaszedtük a ragasztásból, lecsiszoltuk és második nekifutásra már a jó helyre került vissza.)
Ezek után következett a szilikonozás. A lécek belső oldalánál és a lécek találkozásánál kellett kialakítani hézagmentes átmeneteket. Egyszerűnek tűnik, de nekihasalva a teraszon, hátunkban a tűző napsütéssel nem mindig volt jó móka.
Szilikonozás után következett a fogantyúk helyének kimarása. Már régóta kacérkodtam egy élmaróval és amikor lehetett kapni a Lidlben, akkor még hagytam elszaladni az alkalmat. Tavaly már úgy gondoltam közel a megvalósítás, úgyhogy amikor ismét akciós lett egy ilyen szerszám, megvettük. Előkerült tehát a lyukfúróval együtt és némi gyakorlás után N. elég jól kezelte a gépeket.
Bútorfestős csoportokban olvastam 8 évvel ezelőtt, hogy a laminált lapokból készül bútorokat is le lehet festeni, csak "tapadóhíd" kell alá, amire a Harzo-T-16-ot ajánlották. Szerencsére már azt is beszereztem sok-sok évvel ezelőtt, úgyhogy jöhetett az alapozás.
Száradt egy napig, majd a jól bevált ZorkaLux festékkel két rétegben fehér színt kapott a teljes ajtó. A fogantyúk becsavarozása után az előszobai ajtót még dekoráltam kicsit. A középső részt lefestettem mágnesfestékkel (ami szürke színű volt), majd fekete táblafestékkel.
Ráragasztottuk a szintén 8 éve levágatott tükröt, rajzolgattam egy kicsit rá és végre úgy néz ki az előszobánk, mint egy rendes előszoba. Meg lehet nézni magunkat indulás előtt tetőtől talpig a tükörben. (Csak mondom, hogy ez egy komoly fizikai példa: ha van 1m magas tükröd, milyen magasra kell felszerelni, hogy te -1,6m magas személy- tetőtől talpig lásd benne magadat? Meglepő, de ez nem függ attól, hogy milyen messziről nézed!!!! Jó: nálunk nehezítés volt, mert a legalacsonyabb ember 1,58 m, a legmagasabb pedig 1,85m. Megoldottuk.)
Szóval a dekoráció és az ajtók helyükre kerültek pont 10 perccel az első szerenádozós csapat megérkezése előtt. :)
A projekt nem állt le, 14 ajtó készült el tavasszal és nyáron. A legrosszabb az volt, hogy ezeket az ajtókat folyton hordozgatni, pakolgatni kellett. (Egyenként átlagosan 70 cm x 268 cm-esek.) Ha a teraszra volt kitéve, cseperegni kezdett az eső, a tűző nap pedig nem tett jót a festéknek és ragasztónak, a lakásban csak egy ajtónak volt a padlón hely, hogy mi is tudjuk közlekedni. Legtöbbször a fedett terasz asztalára pakoltuk egymásra őket, de akkor meg az asztal volt használhatatlan.
Még a 3 gyerekszoba 9 gardróbajtaja van hátra és a takarólécek felrakása, de reméljük hosszú lesz az ősz!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése